Ma voltam a utolsó sebésznél, akitől sokat vártam. Az internetet böngészve találtam rá, nagyon  jókat mondtak róla a fórumokon is, nagyon szimpatikusan nyilatkozott, látszott rajta, hogy megakarja menteni a betegeket a sztómától.

Ma 11 órára kellett mennem. Ott voltam már fél 11-kor. Kb. délben elment az orvos, azzal, hogy majd jön vissza.. Bő 2 óra múlva vissza is érkezett. Ezek után 16 órakor került rám a sor. Még be sem léptem az ajtón, már kérdezte, hogy milyen problémával jöttem. Azt mondta feküdjek fel megvizsgál, még elrebegtem, hogy esetleg a papírjaimat megmutassam-e..

Megvizsgált, szörnyülködött a sugár okozta sebeimen, majd közölte, hogy a záróizomban van a daganat, ezért az semmiképpen nem menthető meg, ezt lediktálta a nővérnek is ambuláns lapra, aztán közölte, hogy sajnálja, de ez van..

Néhány perc volt az egész, sietett, már késő volt. Elvileg 15 óráig van rendelés. Igazából már nekem se volt kedvem semmihez 5 és fél óra várakozás, fájdalmas ülés után. Éhes és szomjas voltam, szerettem már végre rágyújtani, otthon lenni.

Eljöttem, potyogtak a könnyeim, nem tudom, hogy vezettem hazáig...

Ő volt az utolsó, a mentsvár sebész, akivel beszéltem. Az utolsó remény..

Fogalmam sincs, hogyan tovább..