Befejeződtek a kezelések, nem kell járni sehová sem, orvossal sem találkozom.
A László Kórház beutalója szerint július 5-én lesz egy mellkasi, ill. hasi-kismedencei CT-m, majd az eredménnyel kell visszamenni.
A kezelések mellék-hatása viszont még tart, sőt egyre újabbak is jönnek. A sugárkezelések miatt eléggé fájnak az égési sérüléseim a fenekemnél, a has-menéssel is küszködök folyamatosan, az ájulások miatti sérülések nem tudnak javulni, gondolom a kemo miatt. Úgy gondolom, hogy az égett bőr is a kemo miatt nem tud olyan gyorsan regenerálódni, bár én nem értek hozzá, igaz nincs is kihez fordulni segítségért.
Az sem nagyon megy már, hogy ellássam saját magam, pedig a lányom nem lakik velem és nem rángathatom őt állandóan ide (dolgozik, stb.). Megint csak 46,2 kg vagyok, nagyon kellene híznom erősödnöm. Csak egy kínlódás így az élet. Még nincs konkrét orvosom, nem tudom még ki fog műteni. (A Sugárterápiás doktornő nagyon csodálkozott zen, azt mondta, hogy úgy jönnek az betegek sugárra, hogy már van sebészük - hát nekem nincs, azt gondoltam, hogy nem feltétlenül kell nekem magán úton sebészt keresni, de tévedtem.)
Hétvégén újabb hasmenés hullám, de vasárnap (2017.06.25.) volt a legdurvább, bármit vettem be (Reasec, Imodium), vagy bármit ettem, sem segített. Elég szimplán hangzik.. A barátnőm, aki itt volt teljesen meg volt ijedve, ő ilyen durva hasmenésről még nem is hallott és féltett a kiszáradástól. Szörnyű volt néznie a nyomoromat.
Hétfőn elvitt a lányom László Kórház Onkológiára. A doktor úr szerint ez belgyógyászati probléma, amivel ő nem vesz fel az osztályra, de ha akarom beutal a Dél-Pesti Kórház Belgyógyászatára. Próbáltam neki magyarázni, hogy ez a kemo szövődménye.. de a kiszáradás határán voltam, beszélni alig tudtam, annyira száraz volt a szám, így nem igen tudtam vitatkozni, csak arra vágytam, hogy kaphassak mielőbb infúziót.
Ezen héten végig mennem kell infúzióra. A lányom visz, mert így nem tudnék vezetni, próbálunk reggel menni, hogy utána ő még el tudjon menni dolgozni.
Nagyon csúnyák az égési sebeim is, Írtam a doktornőnek, hogy mivel kenegessem, hogy mielőbb gyógyuljon, mert így a hasmenéssel nehezítve elég nehéz tisztán tartanom. Nagyon rendes volt, mert vasárnap válaszolt, hogy menjek a Lászlóba infúzióra és mert így könnyen elfertőződhet a seb, ezért mindenképpen kórház kell nekem.
Csütörtökön voltam a Kékgolyóban, konzultáción a sebésszel, aki műtene engem.
Nem mondanám, hogy megnyugodva távoztam a konzultációról.
12 órára volt időpontom, pontosan meg is érkeztem. 1 óra után kérdezősködtem az éppen beteget behívó asszisztenstől, hogy nem jól csináltam-e valamit, mert 12-re volt időpontom, de még nem hívtak, türelmetlenül leintett, hogy várjak. 3/4 2-kor, amikor ismét nem akart behívni és ezt nehezményezem nála, akkor is csak annyival próbált lerázni, hogy várjak, majd szólít, de ekkor már azt mondtam neki, hogy akkor kérem vissza a leleteimet (amit időközben beadtam), mert nem várok tovább, így nagy nehezen engem hívott be.
Egy ilyen jelenet, majdnem két órás türelmetlen várakozás után ki tud nyugodtan konzultálni a sebész orvossal, aki mindenáron a sztómát részesítené előnyben?? Hát nem!!
Arról nem is beszélve, hogy falra mászok attól a mondástól, hogy "a jelenlegi helyzetnél, jobb lenne a sztóma is". Könyörgöm milyen jelenlegi helyzetnél?? Amit ők okoztak nekem a sugár és kemo terápiával?? Igen, hasmenésem van, nem érek ki vele a wc-re, de az az ő "áldásos" kezelésük mellékhatása!!!
A kézi, tapintásos vizsgálatra azt mondtam, hogy nem szeretném, mivel az égési sebek eléggé fájnak (ez nem tetszett az orvosnak).
Az orvos szerint a kézi vizsgálat és az MRI eredménye határozza, hogy milyen lesz a műtét, de mivel nekem van már időpontom MRI vizsgálatra, (a műtét előtt 6 nappal), ezért közben már nincs értelme újra elmenni hozzá, ha majd augusztus 14-én befekszem, aznap derül ki a tapintásos vizsgálat és az MRI alapján, hogy másnap milyen műtét lesz!! Most komolyan ilyen van??? Hogy feküdjek így be, hogy az sem tudom, mi várható??
C
